Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Ha görcsöl a lábikra ... Mi a teendő? |
|
2012.09.18. 10:18 |
Az izomgörcs kialakulásának hátterében alapvetően az ionáramok egyensúlyának felborulása, illetve az izom tápanyag- és oxigénellátásának zavarai állnak.
Miért görcsöl az izom?
Hogyan alakul ki a lábszárgörcs?
Minden izom számtalan izomrostból áll, amit finom idegek hálóznak be. Ezeken az idegeken keresztül az agy olyan jeleket küld az izomrostoknak, amelyek hatására azok összehúzódnak, és izommozgást váltanak ki. Normál esetben az összehúzódást elernyedési fázis követi, de ha akaratlan idegi ingerlés alakul ki, akkor az izom nem tud elernyedni, és kialakul a görcs.
Az izomgörcsök gyakori okai
A lábikragörcs okai többnyire ártalmatlanok, néha azonban komoly betegség áll a háttérben. A lábszárgörcs leggyakoribb okai a következők:
-
Az elektrolit háztartás zavarai, például magnéziumhiány
-
Fokozott megerőltetés munka vagy sport közben
-
Kimerültség
-
Bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése
-
A láb keringési zavara
-
Az izomrostok idegi zavara
-
Térdízületi „arthrózis.”
Az elektrolit háztartás zavarai
Az izzadsággal sok folyadékot és ásványi anyagot veszítenek. Az edzés után ásványi anyag hiány alakul ki. Az ásványi anyagoknak nagyon fontos szerepük van az izomrostok működésének szabályozásában. Ha az olyan ásványi anyagok mennyisége, amilyen a magnézium vagy a kálium, lecsökken, akkor az izom-összehúzódás és elernyedés már nem működik megfelelően.
Ha az edzés után az elveszített folyadékot nem pótolják, nem áll helyre az elektrolit háztartás, aminek hasmenés, hányás, illetve vesebetegség is lehet a következménye. Bizonyos gyógyszerek, így például a hashajtók is okozhatnak éjszakai lábszárgörcsöt.
Az idegi funkciók romlanak a korral, ami szintén kedvez a lábszárgörcs kialakulásának.
Idegi károsodás, mint a lábszárgörcsök oka.
Aki magnézium és egyéb ásványi anyagok szedése ellenére is lábszárgörcstől szenved, annak idegi orvosi kivizsgálásra van szüksége, hogy kiderítsék a görcsök okát. Az idegek károsodása elsősorban olyan anyagcsere-betegségek esetében fordulhat elő, amilyen a cukorbetegség. Emellett az idegek károsodásával jár az alkoholizmus és a vese működési zavarai is.
A betegségtől függően vagy a központi vagy a perifériás idegrendszer az érintett. Ezáltal az ingereket nem pontosan közvetítik az izmokba, és így vagy fokozott reakciót váltanak ki, vagy az is megtörténhet, hogy bizonyos motoros folyamatok már egyáltalán nem működnek.
Izombetegségek
Az izomgörcsök hátterében nagyon ritkán állnak izombetegségek. Kóros tartós izom-összehúzódással járó betegségek gyűjtőneve a miotónia. Ennek oka, hogy az izmok ioncsatornái nem működnek megfelelően, ezért az ingereket az izom nem tudja rendesen felvenni vagy továbbítani. Ezek a betegségek többnyire örökletesek.
Mi a teendő?
Ha begörcsölt a lábszára, akkor fogja meg a lábujjait, és feszítse hátra őket a sípcsont irányába. Ha a görcs fekvő, vagy ülő helyzetben jelentkezik, akkor álljon fel és járkáljon kicsit! Közben egész talpával lépjen a talajra vagy támassza a falnak. Masszírozza a lábszárát vagy lazítsa el meleg zuhannyal!
Mivel a lábszárgörcs különféle betegségek velejárója lehet, forduljon orvoshoz panaszával, hogy kiderítsék az okokat!
A keringési zavarokat javítják a ginkóból (ez egy távol-keleti gyógynövény, amelynek hatóanyaga serkenti a vérkeringést és erősíti az érrendszert) és a fokhagymából készült szerek.
A magnéziumhiány legjobb "orvossága" a magnéziumban gazdag étrend. Egyen sok magnéziumban gazdag élelmiszert: teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, sok gyümölcsöt, zöldséget. Ha ez nem segít, hatásos megoldás a gyógyszertárakban kapható magnézium tabletta.
Kerülje az alkoholt és a nikotint!
Lábszárgörcsök megelőzése érdekében végezzen rendszeresen lábfejgyakorlatokat!
|
Ha lázas a játékosunk … |
edző |
2012.01.03. 10:44 |
Amikor a láz felmegy, a bőr erei összehúzódnak (lúdbőrösség), izomremegés kezdődik fázás (borzongás, hidegrázás) kíséretében. A láz tetőpontján a fázás megszűnik, a bőr kipirul, a hőtermelés-hőleadás arány magasabb szinten stabilizálódik. A magasabb testhőmérséklet fenntartására a vérkeringés gyorsul, a pulzus szaporább lesz. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a szívbetegségben szenvedőkét. Ha a gyógyulás során vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás visszatér a megszokott mederbe, a szervezett nagyobb hőleadással állítja be újra a normális testhőmérsékletet, kipirulás, bőséges izzadás lép fel. Az izzadás jelentős folyadék- és sóveszteséggel járhat, amit pótolni kell a kiszáradás és a sokk veszélyeinek elkerülésére.
Ha a páciens lázgyanús, testének hőmérsékletét egy orvosi hőmérő (lázmérő) segítségével megmérik. Első megközelítésben lázról/hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha
- a végbélben mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 38 °C-ot
- a szájban mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 37,5 °C-ot
- a hónaljban mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 37,2 °C-ot.
A láz mechanizmusa:
A testhőmérsékletet a hipotalamusz szabályozza. A testhőmérséklet két módon változhat meg: hasonlóan a lakások hőmérsékletét szabályozó termosztátokhoz, a test hőmérsékletének is van egy "kell-értéke" (ez 36,5 °C); ha ettől az értéktől eltér a test belső hőmérséklete, pontosabban a vér hőmérséklete, mert a hipotalamusz ezt tudja érzékelni, beindulnak azok a folyamatok, amelyek a testhőmérsékletet a „kell-értékre” visszaállítják. Ez történik, ha kánikulában kimelegszünk, vagy télen fázunk.
A második mód, hogy a kell-érték állítódik el, általában magasabb szintre, ez történik fertőzéses betegségek esetén. Általában a kórokozó által termelt anyagok, illetve az immunrendszer által a kórokozó jelenlétére kibocsátott hírvivők képesek a kell-értéket magasabbra állítani. Jellemzően a lázcsillapító gyógyszerek ezeknek az anyagoknak a termelését gátolják meg.
Tegyük fel, hogy a kell-érték 40 °C-ra állt be fertőzés miatt. Kezdetben természetesen a testben 36,5 °C uralkodik, tehát a hipotalamusz úgy érzékeli, hogy le kell állítani a hővesztést, hogy ezt a 40 °C-ot elérje. Ezért a láz kezdetén az ember sápadt, nem verítékezik, didereg, meleg helyet keres, aluszékony, ezek a mechanizmusok mind segítik a testhő emelését. Ha a kell-érték normál szintre áll vissza, a helyzet fordított, a test ilyenkor túl meleg, le kell hűteni, ezért kezdünk el izzadni, kipirulni, hűvös helyet keresünk, ilyenkor a láz csökken.
Tünetek
Gyengeség, étvágytalanság, aluszékonyság, izom- és végtagfájdalom.
Mi a teendő?
Lázcsillapítás (lázcsillapító, fizikai hűtés: hűtőfürdő, priznic)
A lázat nem feltétlenül szükséges csillapítani. A láz fontos tünete annak, hogy valami kóros folyamat zajlik a testben, és segíthet a diagnózis során is. Ráadásul, nem minden láz fertőzéses eredetű.
A legtöbben azért vesznek be lázcsillapítót, mert a tüneteket kényelmetlennek találják. A láz megnöveli a pulzust, felgyorsítja az anyagcserét, így potenciálisan megnöveli az idősebb, szívbeteg stb. páciensek terhelését, akár deliriumot is okozhat. Épp ezért, a lehetséges előnyöket össze kell mérni a kockázati tényezőkkel ezeknél a betegeknél. Mindazonáltal, a lázat feltétlenül kontrollálni kell azokban az esetekben, amikor az igen magas láz (hyperpyrexia) fellépése miatt a szövetek is károsodhatnak.
A láz csillapítása során általában az agyban lévő termosztát alacsonyabb hőmérsékletre állítása fő cél, de ezzel együtt a fölös hőmennyiség levezetéséről is gondoskodni kell. Az előbbi lázcsillapító szerekkel (szalicilsav és származékai, paracetamol, ibuprofen) érhető el. A hőleadás növelése elsősorban könnyű ruházat és vékony takaró alkalmazásával, esetleg borogatással történhet (homlokra, végtagokra helyezett nedves törölköző). A test nagyobb felületű hűtésére alkalmas a priznic (az egész testre adott állottvizes borogatás) vagy a hűtőfürdő, amelyeket azonban a gyerekek nagy része kellemetlennek tart. A túl hideg víz alkalmazása, egyes nézetek szerint a bőrerek összehúzódását okozva, akár csökkentheti is a hőleadást. Ennek valószínűleg nincs gyakorlati jelentősége, tekintve, hogy a tapasztalat és a fizikai lázcsillapítás tudományos vizsgálata is a módszert kellően eredményesnek találta. A gyógyszeres lázcsillapításnak lehetnek mellékhatásai, melyek rendszeresen, s nem kis számban (elsősorban dózistévesztés miatt) világszerte okoznak halálos kimenetelű komplikációkat.
Orvosi vizsgálat, kivizsgálás
A láz mindig tünet, annak hátterében előbb vagy utóbb valamilyen betegségre bukkan a kutató, ám a hőemelkedések egy részének oka örökre rejtély marad. Meglehetősen ritka, hogy egy-egy betegségnek csak a láz legyen a tünete, éppen ezért az orvosi kivizsgálásnak több irányban kell elindulnia, s ha lehet, az agresszívebb, nagyobb beavatkozásokat igénylő vizsgálatokkal addig várnak, amíg a többi lelet elkészül. Fontos támpontot ad a kikérdezés, amikor az orvos először fertőzés jeleit keresi a vérben. A magas fehérvérsejt szám vagy a már kimutatható, a kórokozók ellen termelt antitestek ilyen bajt jeleznek, a különböző fehérvérsejtek számaránya pedig további információval szolgál. A korszerű diagnosztikai eszközök, az ultrahang, a ct és a mágneses rezonancia vizsgálat is segíthet a kórisme tisztázásában: például a radioaktívan megjelölt fehérvérsejt elvezeti az orvost a fertőzés gócába, kimutatja annak helyét.
Folyadékpótlás
Ha a láz megszüntetése nem is indokolt, a páciens megfelelő folyadékellátásáról akkor is gondoskodni kell, mivel a láz okozta dehidráció (kiszáradás) veszélyesebb lehet, mint a láz maga. A folyadékpótlás leggyakrabban vízzel történik, de az alacsony nátriumionszint (hyponatremia) kialakulásának veszélye miatt sportitalok, vagy a direkt erre a célra kifejlesztett italok is fogyaszthatók. Lázas betegnél mindig tartsuk szem előtt, hogy sok folyadékot és sót veszít, ezért itassuk folyamatosan, a legjobb, ha egy picit sós teával. Ha azt nem hajlandó meginni, adjunk neki valamilyen sós süteményt (ropit, kekszet) és sok-sok folyadékot.
Sporttevékenység
Edzés, versenyzés lázas állapotban tilos!
A visszatérés csak a láz és okának megszűnte után lehetséges. Ilyenkor a fokozatos terhelésre kell figyelni.
„Különleges láz” a hyperthermia
A szervezet hőleadási képességét meghaladó testhőmérséklet emelkedés, amelyet a túl meleg környezet, esetleg egyes gyógyszerek szedése |
A tél egyik legfontosabb vitaminforrása |
edző |
2012.01.03. 10:40 |
Szervezetünknek folyamatosan igénye van különböző vitaminokra, a téli hónapokban azonban különösen fontos a kellő mennyiségű vitamin az „időszerű” betegségekkel (megfázás, influenza) szembeni harchoz. Ezek közül az egyik legfontosabb a C-vitamin. Ha huzamosabb időn keresztül a szervezet kevesebb vitaminhoz jut, vagy egyáltalán nem viszünk be vitamint, vitaminhiány lép fel. Ezért roppant fontos, hogy főleg a téli hónapokban megfelelő mennyiségű vitamint fogyasszunk.
A vitaminhiány tipikus tünetei például a fáradékonyság, levertség, rossz közérzet, kimerültség - amit a téli fényhiány még tovább erősít -, ingerlékenység, töredezett köröm, csökkent fizikai és szellemi teljesítmény, az ellenállóképesség csökkenése miatti gyakoribb megbetegedések. Míg tavasszal és nyáron elegendő vitamint viszünk be, télen főleg a vízben oldódó vitaminokra van szükségünk, hiszen ezek gyorsabban ürülnek. Mindezek között talán a C-vitamin a legfontosabb, ugyanis az ember ellenállóképességének ez az egyik motorja.
Mennyi szükséges belőle?
A C vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, napi szükséglete a vitaminok közül a legnagyobb. Egy egészséges felnőtt napi szükséglete 60-80 mg. A környezeti hatások, a stressz, lázas vagy műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emelik a szükségletet. A C-vitamin felszívódási vesztesége nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul.
A C-vitamin hő hatására bomlik, vagyis fontos, hogy amennyiben lehetséges, inkább nyersen, főzés vagy sütés nélkül fogyasszuk a C-vitamin tartalmú élelmiszereket.
A hiány és többlet kérdése.
C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Túladagolása nem lehetséges, mivel vízben oldódó.
A savanyú káposzta a tél olcsó C-vitamin-forrása. De nem csak vitaminjai miatt érdemes fogyasztani, értékes vegyületei jótékonyan hatnak bélrendszerünkre is, sőt, a daganatos sejtek szaporodását is gátolhatják. Számos betegség ellen véd.
Tartósítása során jótékony tejsavbaktériumok keletkeznek
A káposzta tartósításának ősidők óta legismertebb eljárása a tejsavas erjesztés, melynek során a levelekben a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik. Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását.
A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani.
A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma alakul át tejsavvá. Kis mennyiségű konyhasó hozzáadása szintén gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását.
A tartósítás, savanyítás elsődleges előnye a növény C- és más, vízben oldódó vitaminjainak megőrzése.
A savanyúkáposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lilahagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást. Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, bavérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.
A savanyúkáposzta a bélrendszer egyik "legjobb barátja".
A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani és a levét is meginni. Értékes, olcsó téli C-vitamin-forrás. Étvágygerjesztő, kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében.
Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya megőrzését.
Hasznos, ha már gyermek- és tinédzserkortól kezdve hetente két-három alkalommal fogyasztunk savanyúkáposztát önmagában, köretként, illetve savanyúságok alkotórészeként.
Az egyiptomiak szent növénynek tartották a káposztát.
A savanyú káposzta fehér fejeskáposztából készül, melynek a mai fajtákhoz hasonló egyedeit már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is termesztették. Az egyiptomiak betegségek kezelésére is használták, szent növénynek tartották. A középkori szerzetesek különböző fajtákat nemesítettek, fejlesztettek ki. Hazánkban a XV. századtól termesztik a szántóföldeken és a házi kertekben egyaránt.
A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma magas, 92,5 g/100 g, így a napi folyadékszükségletünk egy részét is fedezhetjük vele.
Végezetül: nagyon finom étel! |
Büntetések díjai |
edző |
2011.03.19. 18:14 |
Dohányzási tilalom megszegése: 200FT
Mérkőzésről, edzésről indokolatlan késés: 50 FT
Sportemberhez méltatlan megjelenés : 200FT-tól az egyesületi tagság megszünéséig!
Tiszteletlen beszéd, viselkedés : 20FT-tól az egyesületi tagság megszünéséig!
Rongálás, károkozás : kármegtérítése az egyesületi tagság megszünéséig!
Internet: 20Ft/ 10perc
|
Házirend |
|
2011.03.19. 18:11 |
1. Jogod van az edzésen résztvenni, de kötelességed ídőben megjelenni!
2. Mérkőzésre sportemberhez méltóan jelenj meg!
3. Sporttelep területén dohányozni tilos!
4. Mérkőzéseken, utazáskor egyesülethez méltó magatartást képviselj!
5. Vigyázz az egyesület értékeire és erre másokat is figyelmeztess!
6. Idegenbeli mérkőzéseknél egy órával a mérkőzés előtt és a mérkőzés után harminc perccel nem lehet dohányozni!
7. Tiszteld az egyesület vezetőit, edzőit, csapattársaidat!
8. Jogod van az egyesület által biztosított eszközök, tárgyak, kedvezmények igénybevételéhez!
9. Mérkőzés előtti nap 23 óráig lehet internetezni!
10. Előzőekben felsoroltak be nem tartása büntetést von maga után!
|
számla cím |
|
2010.06.30. 15:58 |
Dombóvári Futball Club
7200 Dombóvár Katona J. u. 37.
Adószám: 18851715-1-17 |
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|